Az alábbi animáció azt mutatja, mi történik, ha egy síkban polarizált hullám olyan anyagon halad át, amely 1-nél nagyobb törésmutatóval rendelkezik, a fényt azonban nem nyeli el. Ahogyan az előző oldali ábránál, itt is mind az anyagminta előtt, mind utána mérjük a térerősségvektort.
Az alábbi képen pedig a két metszősík szembőlnézeti képét látjuk, bal oldalon az anyagminta előtti, jobb oldalon az anyagminta utáni képet:
A fény a közegbe érve (az 1-nél nagyobb törésmutató miatt) lelassul. Frekvenciája nem változik, ezért hullámhossza csökken le. Az animációkon n=2,2 törésmutatót alkalmaztunk, ami azt jelenti, hogy a közegben a fény a fénysebesség 1/2,2-szeresével halad, hullámhossza pedig szintén 1/2,2-szeresére csökken. A közegből kilépve természetesen újra az eredeti (vákuumbeli) fénysebesség és hullámhossz áll vissza. Mivel az anyagnak fényelnyelése nincs, a fényintenzitás nem csökken.
A minta előtt és után elhelyezkedő metszősíkok az eredeti fény hullámhosszának pontosan 8-szorosára helyezkednek el egymástól. Ez azt jelenti, hogy ha az anyagminta nincs jelen, a két metszősíkban pontosan egyszerre rezeg a két térerősségvektor, tehát azonos fázisban vannak. Ha azonban az anyagmintát behelyezzük a két metszősík közé, a fény abban lelassul, és nem négy, hanem 8,8 periódust tesz meg a mintában, a két metszősík közé tehát 12,8 periódus esik (a minta előtt és után egyaránt 2-2 hullámhossznyi a megtett út). Mivel ez nem egész szám, a két térerősségvektor már nem azonos fázisban rezeg.